Nagyon köszönöm, hogy jó színészek vagytok, és szórakoztatjátok az embereket, és tanítjátok az embereket az akciófilmeitekkel, a film témájával, ami tanulságos, és sok embernek segít, és fel is emeli a szegény dolgozó utcanők státuszát, mert az emberek nem tisztelik őket.
Összességében Indiában, még mikor az ashramban éltem is, sokszor éheztem. Nem tudom, hány napot, gyakran, gyakran, gyakran. Mert mindent megettek, és aztán elmentek, rohantak a mester után valahova satsangra, otthagyták nekem az egész halom edényt, hogy egy nagy hegyet mossak el. Mert sok ember, legalább százan. Némely napokon kevesebb, hetven, néha több, mint száz. És amikor eszem, akkor csak egy, vagy két csapatit eszem, aztán azt mondták: “Sokat eszel! Megetted az utolsó csapatit!” Még csak nem is én voltam, aki megette az utolsó csapatit, nem mondtam semmit. Soha nem mondtam ilyesmit, hogy megvédjem magam. Azt mondtam: “Óh, mi haszna van? Már elfogyott. A csapati amúgy is elfogyott.” A fejemben azt mondtam: “Mindegy.” Nem akarom zavarba hozni a fickót sem. Mert ő ette meg. És még csak egy ilyen “ühüm” hangot se nyögött ki. Nem, hagyta, hogy én vigyem el a balhét. (Óh.) Hát, “Isten áldjon, testvér!” Például így. De valahogy megvoltam. Nagyon sovány voltam, de éltem. A legjobb összetevő az ételhez, (Az éhség.) az éhség. Igen, ne felejtsd ezt az összetevőt. Akkor rendben leszel. Oké?
Emlékszem, láttam egy filmet Bridget Fondával, és együtt a kínai Jet Livel. Réges-régen, mikor még kevesebb tanítványom volt, és több időm, és nem voltak kutyák. Néha a fivéretek, vagy nővéretek hoz pár filmet, és együtt nézzük. Nem tudom, mi volt, egy jó Jet Li (film). A kínaiak imádják Jet Lit, szóval hoztak nekem. Korábban volt tajvani (formosai) kíséret körülöttem, nem a rokonaim vagy a családom, csak tanítványok. Korábban, bárhová megyek, magammal vittem őket. Négy, öt embert. Együtt főzünk, együtt eszünk, és néha tévézünk. Nem volt tévénk; nem volt kábeltévé, vagy bármi. Csak kimennek, és kikölcsönzik ezeket a videókat. Akkoriban ilyen nagy videókazettáink voltak. Emlékeztek azokra a régimódi kazettákra? És bedugjuk, csak becsúsztatjuk (Igen.) a gépbe, és nézzük. Sose tudom, hogyan kell csinálni, hogy kell bekapcsolni, összekötni ezzel, vagy azzal. Tehát mindent ők csináltak, és így egyfajta áldozat vagyok, ülök ott, nézem velük. Nincs választásom. Szeretek tévét nézni is, úgy értem, szeretek filmeket nézni. Nem számít.
Egyszer megnéztem azt a filmet, Jet Li miatt emlékszem, ő híres. (Igen.) És akkor nagyon fiatal volt. És megnéztük. Nem emlékszem sok mindenre, Csak Bridget Fondára emlékszem, ő a prostituált szerepét játszotta, de nem akarta. Volt egy lánya, van egy lánya, akiről gondoskodnia kellett. De aztán már tiszta lett, nem drogozik, vagy ilyesmi. Valahogy elkapták, és visszakényszerítették újra a bordélyházba. Az ex-barátja tette, vagy valami. Nem emlékszem, lehet, hogy a volt barátja, lehet, hogy nem. Nem számít. A bordélyház főnöke kényszerítette vissza. Aztán injekciót adtak a karjába, valamit, amitől meg kell neki tennie, talán drogok, vagy talán valami, amitől engedelmeskedsz az akaratuknak.
És harcolt, harcolt, azt mondta: “Nem, nem, nem, nem! Nem akarom! Ne! Kérem, ne, ne!” És mégis megtették. Hogyan tud harcolni a nagy csapat fiúval, férfival, csak arra születtek? Izmosak, és aljasak, és pénzért ölnek. Aztán visszatették megint az utcára. Aztán egy nap egy kínai étterem előtt volt, ahol Jet Li dolgozott. A nagybátyja étterme. És persze, ő egy hős, már tudjátok. Ismeri a harcművészeteket, meg minden. A nagybátyja azt mondta neki: “Soha, soha ne hagyd, hogy ezek az emberek, fiúk vagy lányok…” “Ne engedd be őket az éttermünkbe. Soha, soha ne avatkozz bele, soha, semmi közöd ne legyen hozzájuk. Ne hagyd, hogy bejöjjenek.”
De aztán, ez a lány bejött, Fonda, Bridget Fonda abban a szerepben. Bejött, azt mondta: “Kérem, kimehetek a mosdóba, borzalmasan kell.” Aztán hagyta. A nő valahogy bemegy a mosdóba. De aztán alszik bent, vagy ilyesmi. Megkérte, hogy jöjjön ki, kijött, aztán meglátott egy félig megevett tál rizst, a fehér rizst. Csak rizst, semmi mást. Mivel a férfi már evett, és csak nem fért belé az a rizs. A nő fogta a tál rizst, és az ujjával evett. “Óh, ezt nem eszi meg? Óh, Istenem! Ez az. Óh, Istenem, ez de jó!” És megette azt a fehér rizst, kézzel, a maradékot, mintha soha nem evett volna száz éve.
Éheztették, hogy dolgoznia kelljen. Azzal a droggal a testében, hogy kényszerítsék, hogy szót fogadjon. És csak evett és evett, aztán ezek az úgynevezett testőrök bejöttek és megverték, kikényszerítették, kirángatták. Aztán olyan gyenge, védtelen, és sebezhető volt, talán leesik a földre, vagy valami, és még mindig... ezek nagyon durvák, ezek az emberek. Azt hitték, hogy szökni próbál, vagy nem akar dolgozni. “Gyere ki dolgozni!” Meg minden. Nem ehet, elveszik az ételét vagy... De egyébként nagyon rosszul bántak vele.
Látta valamelyikőtök ezt a filmet? Nem? (Nem, Mester.) Ó, ez nem olyan nagyon híres, azt hiszem. Talán csak a kínaiaknak, de nyugatiak is játszanak benne, például Bridget Fonda is. És akkor a férfi nem tudja elviselni. Tehát beavatkozott. A nagybátyja intelme ellenére is közbe avatkozott. Harcolt ezekkel az emberekkel. Szétverte őket. Mind elmenekültek. Kékre-zöldre verve. Elfutottak. És az összes lány imádta. De nekik is el kell menniük velük a munkájuk miatt, vagy mi. És persze, többért jöttek vissza. Ez ilyen bosszú, stb, stb. Aztán nem győzték le, és félnek és így inkább a nő lányát vitték el, megfenyegették, azt mondták: “Ha folytatod, ha nem dolgozol és folytatod, hogy valami közöd van ehhez az éttermes fiúhoz, nem kell őt elintéznünk, hanem elintézzük a lányodat. El fogjuk venni a lányodat. Eltüntetjük, vagy betesszük egy árvaházba, vagy valahová, ahol soha nem fogod többé látni a lányod.” Óh, akkor persze, annyira fél, annyira fél. Akkoriban, Jet Li ebben a filmben, ha jól emlékszem, elvitte a lányt, tehát nem kell dolgoznia ott újra, de azt hiszem, elvitte valahová és gondoskodott róla, mert sérült volt, be volt drogozva meg minden, és nincs ennivalója. Nincs hová mennie.
Aztán ő vigyázott rá, aztán a nő mondta neki, hogy ne vele törődjön, a lánya van most veszélyben, mert el fogják vinni. Tehát így mesélte a történetet. Megkérdezte, hol van, aztán elment, hogy megmentse a lányát. Aztán, azt hiszem, hogy happy end volt.
Azt akarom mondani, hogy amikor éhes vagy, egyedül csak fehér rizs, nincs íze, semmi, az annyira finom. És ez így igaz. Sokszor tapasztaltam már az életemben. (Igen, Mester.) Minden jó ízű. Jól van, kedvesem. Miért jutottunk idáig? Még Jet Li is benne van. Remélem, nem bánja.
Sajnálom, Bridget Fonda, de reklámozva vagy. Emberek milliói fogják hallani a neved most és megismerik a filmet, és Jet Lit. Szerintem nem bánják. Jó emberek. (Igen, Mester.) Ez jó ügyért van. Nem üzleti alapon csináljuk. Nagyon köszönöm, hogy jó színészek vagytok, és szórakoztatjátok az embereket, és tanítjátok az embereket az akciófilmeitekkel, a film témájával, ami tanulságos, és sok embernek segít, és fel is emeli a szegény dolgozó utcanők státuszát, mert az emberek nem tisztelik őket. Az embereknek tudniuk kellene, hogy sokukat a helyzet kényszerített bele, a szegénység, vagy valami zsaroló rendszer, ennek a világnak a brutális ereje, hogy ilyen munkát végezzenek. Mindig úgy tisztelem őket, ahogyan titeket tisztellek. Hongkongban vettem nekik ételt. Nagyon kedvesen beszéltem velük, nagyon gyengéden, nagy szeretettel. És remélem, jól érezték magukat, legalább aznap. Soha nem néztem le ezeket az utcai munkásokat. (Igen, Mester.)
Rendben, kedvesem, van más kérdés? (Nincs, Mester.) Nincs? (Nincs, Mester.) Oké. Akkor jó. Szóval nem kell olvasnom nektek a történetet ma - zsidó történet, talán legközelebb. (Igen, Mester.) Örülök, hogy beszéltünk. (Mi örülünk, Mester. Köszönjük, Mester.)
Tudom, hogy elfoglaltak vagytok. És elfoglaltak vagyunk, tehát talán egy kicsit több alvást kell feláldoznotok, hogy befejezzük ma a munkánkat. (Igen, Mester.) Lemegy ma valami műsor, amit el fogtok küldeni nekem? (Igen, Mester.) Oké. Hát akkor köszönöm. A mai műsort mindig ma külditek, és néha nem is csak egyet, hanem kettőt. Rendben. Vagy kettőt, vagy hármat, amíg meg tudom csinálni, az remek. (Igen, Mester.)
Rendben, kedvesem. Vissza kell térnem a munkámhoz, mert küldtetek dolgokat, amiket most kell csinálnom, azonnal. Általában azzal foglalkozom először, amelyik időrendileg fontos, pl. ma kerül adásba, vagy holnap, akkor azokon dolgozom először. De rendes körülmények között mindennel végzek mindennap, úgy kb. 99.9%-ig minden nap végzek az összes munkával, amit küldtök. Igaz? (Igen, Mester.)
És ha nem látjátok, akkor talán a testvéretek elfelejtette elküldeni, vagy talán én nem vettem észre a túl sok egyéb teendőm miatt. De mondtam a segítőmnek, hogy “Kérlek emlékeztess. Bármire, amit nem végeztem el, hogy még megcsinálhassam.” Rendben. Akkor még elvégezhetem akkor, ha tudom, hogy nincs kész. Azt, ami nem ma este kerül adásba. Ami holnap, vagy következő nap megy le, arra még van időm. Mindig próbálom befejezni a munkám, és azonnal elküldeni, és értesíteni a segítőt, a testvért azonnal. Mondtam nekik: “Bocsánat, ha megzavarom a munkád, vagy talán a falatozgatásod, a szunyókálásod vagy valamit. ” De sosem tudhatod, hogy mit hoz a következő pillanat. Hogy még elküldhetem-e, vagy se. (Igen, Mester.) Egyik pillanatról a másikra élek. Az életem nem mindig olyan stabil, hogy egy helyben maradjak, vagy mindig legyen áramom, és internetem. Tehát bármivel is végzek, azonnal elküldöm, és próbálom minden munkámat úgy befejezni, ahogyan külditek, abban a pillanatban, aznap. Hacsak nincs sürgős belső munkám, amit a világért kell megtennem, ugyanakkor. Akkor elnézést ezért. Rendben?
Rendben, van még bármi kérdés, ami a munkát érinti? (Nem, nincs, Mester.) Oké. Még mindig önkéntesen dolgoztok, ugye? (Igen, Mester.) Boldogok vagytok, ugye? (Igen, Mester.) Van bármi más indítékotok, mint hogy engem, és a világot segítsétek? (Nincs, Mester.) Nincs. Akkor jó. Rendben, nagyon jó. Oké, kedveseim. Viszlát. (Viszlát, Mester! Köszönjük, Mester.) Viszlát legközelebb, és nagyon szeretlek titeket. (Szeretünk, Mester.) Isten áldjon! (Köszönjük, Mester.) Isten áldja a munkátokat! Isten áldjon titeket és a rokon- ságotokat is a munkátok miatt. (Köszönjük, Mester.) Vigyázz Magadra!) Ciao. Szeretlek titeket. (Ciao. Szeretünk, Mester.)
