Ebben a fizikai tartományban van egy fizikai zár, fizikai törvény, fizikai akadály. És mint Mester, nem szívhatod vissza a szavaidat. (Igen, Mester.) Egyébként, mert az nemcsak a majával lett aláírva, hanem az összes Menny látja. Vannak tanúk. Becsületesnek és igaznak kell lenni.
Mindegyikőtök talán egyszerre egy dolgot szerkeszt. Egy műsort. (Igen.) Forgatókönyvet vagy videót. (Jó.) Nekem mindkettőt meg kell tenni. Nekem törődnöm kell a forgatókönyvetekkel, vagy még írnom is kell dolgokat. Néhány dologgal hozzá is járulok. És azután, az USB-t is kell szerkesztenem, a videót. Mindkettőt. (Igen, Mester.) És sokat naponta. Ezért néha arra kérlek titeket, „Jó, az ilyen és ilyen mondatot ebben és ebben a műsorban, kérem, hogy keressétek meg." Mivel úgy gondolom, hogy valamit hozzá akarok adni. Valamilyen plusz dolgot, vagy javítást. Emlékeztek rá? (Igen, Mester.) Ha velem dolgoztok, emlékeztek rá.
Túl sok minden van, minden nap és megállás nélkül minden nap. Képzeljétek el, hogy egyet szerkesztetek és persze, ez nektek inkább több technika. Csúcstechnológiát kell használnotok, hogy USB-t szerkesszetek és mindezeket, hogy szép legyen és színes. De nekem más módon is kell szerkesztenem. (Igen, Mester.) El kell nektek mondanom, hogy nem jó ez a kép, a műsorvezető öltözéke nem megfelelő, például ilyeneket. Igaz? Látnom kell mindent, ahhoz, hogy elmondjam, mi jó, mi nem. És aztán a forgatókönyvet is el kell olvasnom. (Igen, Mester.) Így néha nem vagytok türelmesek. Azt kérdezitek, aki segít nekem. Nem mellettem, de segítségen keresztül. Az egyik segítőm azt kérdezte, „Miért nem jött ez, nem jött az?” Ha még nem jött, akkor csak adjátok le. Mit lehet tenni? Néha nem tudom utolérni magam. Rendben? (Igen, Mester.) És azért, mert belső dolgokat is kell tennem, belső munkát végeznem. Sok időmbe telik. És a híreket is át kell futnom, hogy lássam, melyik nézhető, (Igen, Mester.) a tájékoztatásotokra. És ez sok órába telik nekem, mivel olyan sok hír közül kell válogatnom. Soknál csak a főcímet nézem meg, és tudom, ez elég, de sokat meg kell néznem, hogy érdemesek-e rá, hogy elküldjem nektek, vagy sem. (Igen, Mester.) Tehát sok időbe telik. Néha olyan álmos voltam, mert késő, késő éjszakáig dolgoztam, és nem pihentem egész nap, kivéve néha a meditációt. És azután olyan nagyon álmos voltam. Fel kellett állnom, hogy ne aludjak el. De mégis alszom, ha hiszitek, ha nem. (Ó.) De az asztalba kapaszkodok, hogy ne essek el. (Ó.) Igen. És utána fel tudok ébredni és folytatom. Tehát, legyetek türelmesek velem. (Igen, Mester.) Legyetek elnézőbbek. Rendben? (Igen, Mester.)
Az csak az emberek karmája. (Igen.) A világ karmája, ami ilyenné teszi. Tektonikus lemezek, azok is az emberek karmája miatt jöttek létre. (Ó.) (Hű.) Értitek? Normális esetben nem történt volna. (Igen, Mester.) Rendben, mi egyébről beszéltem még? Kérlek, emlékeztessetek.
(A kérdés arról, hogy Ihôs Kư több védelmezőt állíthatna fel Mester számára.) Á, igen, igen. Rendben. Tehát, nagyjából egy hét után, igazán, mert túl elfoglalt vagyok, hogy minderre emlékezzek. Emiatt van az, hogy ha bármit kell tennem, le kell jegyeznem azonnal, le kell írnom. Különben elfelejtem. Vagy különben talán egyikőtöket hívom, és megkérem, “Kérlek, értesítsétek ezt vagy azt a részleget” mielőtt be tudnék jutni a számítógépembe és leírnám. Le is írtam. Nagyon lassan is írok a számítógépen. Kézzel írok, az gyorsabb. Rendben, szóval egy hét után még ott vannak, éhesek, ezért megetettem őket, megnyilvánítottam valamit nekik. Aztán azt mondtam, “Nem, nem tudom ezt tovább tenni.” Tudom etetni a borzot, talán, de nem ezeket az éhes kísérteteket, akik különféle dolgokat követelnek.
Ezért teremtenem kellett egy külön poklot számukra. (Hű!) Az nem egy pokol-féle, hanem valami, ahol tartózkodhatnak. Nincs büntetés. Mert még nincsenek teljesen megtisztulva. (Igen, Mester.) Ha a Negyedik Szintre vezető úton haladnak, akkor egyúttal megtisztulhatnak, lépésről lépésre, minden szinten, amelyre mennek az Asztrális Szintről végig a Negyedik Szintig. (Igen, Mester.) Apránként, minden szinten ott maradnak és tisztulnak, aztán a következő, következő szint. De így nem tudnak. Értetek engem? (Igen.) Különféle módjai vannak a tisztításnak. (Igen.) És csak átmenni ezeken a szinteken, azt meg tudod tenni. Ezért, a beavatás idején, megtanítanak téged arra, hogy mit tegyél, azért, hogy elérd a magasabb szintet. A következő szintet. (Igen, Mester.)
Tehát, kell egy pokol-félét alkotnom, ami nem Mennyország. De nem “pokol” pokol. Rendben? (Igen, Mester.) Az egy nem-büntető pokol. És együtt maradhatnak, anélkül, hogy más démonok irigykednének, akik az igazi pokolban vannak. (Igaz.) Tehát az egy sajátos hely, ami számukra készült. Mindenük van, ami kell nekik. A további értesítésig. Azt mondtam, “Nincs időm most azzal törődni. Bármitek van, elégedjetek meg vele. Nincs időm most rá. Oké? Van időm, de minden más dologra. Mert démonok voltatok, ezért, még ha most nem is mentek a Mennyekbe, megérdemlitek. Ne panaszkodjatok.” Ezért hálásak is. Nincsenek megbüntetve, nem égnek a pokolban, semmilyen módon nincsenek büntetve, csak együtt maradnak, mindenük megvan, ami kell. (Ó, hű.) De abszolút semmi esélyük sincs bárkinek ártani. Még ha fellázadnak is. Értitek, amit mondok? (Igen, Mester.) Vagyis, ha ellenünk, vagy az emberek ellen fordulnak is, nem tudnak. Nem szabadok, hogy azt tehessék. De sehogyan sem szenvednek.
Mert kérdeztél engem az Ihôs Kư Istenekről, mellesleg, azért mondtam el ezt. (Igen. Köszönöm, Mester.) Elégedett vagy? (Igen, Mester, köszönöm.) De van még több, a keményfejűek. Ürügyekre van szükségem, hogy levigyem őket. De ezek nagyon-nagyon ravaszak. Abban a pillanatban, hogy el akarod kapni őket, már tudják. Mennek és elbújnak az emberek testében. (Hű!) Szóval, még Ihôs Kư sem tudja elkülöníteni, mi van abban a személyben belül, mert nagy mágikus erejük van. Ők nem közönséges démonok. (Igen, Mester.) Rendben. Jó. Válaszoltam a kérdésedre? (Igen, Mester. Köszönöm.) Van még kérdés?
(Mester, mivel a maja be van zárva hosszú-hosszú időre,) Igen. (az a szerződés, amit Mester aláírt, mielőtt lejött a Földre, még mindig érvényes?) Igen. (Lehetne azt érvénytelenné nyilvánítani, hogy Mesternek több szabadsága legyen itt, és kevesebb szenvedése?) Nem. (Ó.) Nem teheted meg. (Igen, Mester.) Bármit aláírsz, az alá van írva. Egyébként ez a világ már Mennyország lenne. Az összes szerződést semmissé tenni, azt nem lehet. (Igen, Mester.) Ebben a fizikai tartományban van egy fizikai zár, fizikai törvény, fizikai akadály. És mint Mester, nem szívhatod vissza a szavaidat. (Igen, Mester.) Egyébként, mert az nemcsak a majával lett aláírva, hanem az összes Menny látja. Vannak tanúk. (Igen, Mester.) Becsületesnek és igaznak kell lenni. (Igen.) Nem jöhetsz csak úgy le ide, hula, hula-hop, és már mindenki angyallá vagy szentté válik, és a világ paradicsommá váikt. Mert ők alkották ezeket a fizikai dolgokat, fizikai világot, fizikai bolygót. (Igen, Mester.) Hozzájuk tartozik, fizikailag. Nem teheted meg. (Igen, Mester.)
A fizikai test, ami neked van, azt ők birtokolják. Például, még ha egy személy el is követett valami bűnt, és börtönbe megy, de annak semmi köze a házához, hacsak nem adócsaló, vagy olyan dolgokat tesz, ami kárt okoz az ország gazdaságában, vagy valami egyebet, (Igen, Mester.) ami a vagyont érinti, akkor a kormány elveheti a vagyonát. De ha csak olyan dolgokat tesz, aminek nincs köze ahhoz, akkor nem vehetik el a vagyonát, (Igen.) értitek, amit mondok? (Igen, Mester.) Talán megtehetik, lezárhatják egy időre, amíg az ítéletet meghozzák. De a gyerekei még örökölhetik azt. (Igen, Mester.) A testedet fontokban mérik, kilogramokban. Bármilyen húst elfogyasztasz, ők azt mérik. Például, ilyenek. Szóval, az egész világ egy illúzió, de a hatalmukat annak teremtésére használják. Ezért nem tehetünk bármit, amit akarunk, mint egy Isten.
Bárcsak... De már sokkal jobb, nem látjátok? (Igen, Mester.) Hogy most hosszú időre tudok elvonulást tartani? (Igen, Mester.) Hogy függetlenebb tudok már lenni (Igen.) a fizikai segítségtől, vagy bármitől. Azelőtt, sokra volt szükségem, sok embernek kellett körülöttem lenni, ezt tenni, azt tenni, a munkám miatt, és most mindent egyedül tudok tenni. Majdnem, majdnem. Kell segítség messziről, persze. Egy személy távolról, aki segít nekem beállítani a számítógépet és beállítani ezt a konferenciát, például. Mindent be van állítva nekem. A fivéretek segít nekem, de ő nincs mellettem. Messziről tud segíteni nekem. Ó, ők lángelmék mostanság. Nem igazán kell nekem egy szomszédban lévő segítő. Tudnak segíteni, hogy megtegyem, messziről. Még el is rendeznek mindent, így tarthatunk ilyen konferenciát. Szóval, még egyedül vagyok. Tudjátok? (Igen, Mester.) Mindenről gondoskodok, ezért tart néha olyan sokáig nekem, a konferencia előtt. Akkor, ha semmi más nem történik közben. Szerencsések vagyunk. És nekem még egy gombot se kell megnyomnom. Tudnék, de attól tartok, esetleg elrontok valamit, ezért azt mondtam a srácnak, “Kérlek csinálj mindent, birtokold a komputert, csináld.”
Szóval, mindig készen állunk a konferenciára, és így láthatjuk egymást. Ez már egy csoda, látjátok? (Igen, Mester.) (Köszönjük.) Azelőtt, még gondolni sem tudtam erre. Gondolni se tudtam, nem beszélve róla, hogy megtegyük. (Igen.) És most sok dologra gondolhatok, amit tenni kell. Egyre jobb, az életem. (Jó, Mester. Nagyon jó.) Imádkozzatok értem, hogy nem dől romba, amiért ezt elmondtam. (Ó.) Mert sokszor, ha azt mondtam, valamit szeretek, másnap vége, nincs tovább. (Ó.) Nincs többé, vagy nem lehetséges többé. Válaszoltam neked egyáltalán? (Igen, Mester. Köszönöm, Mester.)
Én is köszönöm, hogy kérdezted, hogy aggódsz értem. Mert valóban egyre jobb már. Biztosan tudom. Boldogabb vagyok, könnyebb érzés, és a dolgok rendben vannak. A személyes igényem szinte nulla. (Igen, Mester.) Szóval, nagyon elégedett vagyok. (Ó, nagyon jó.) (Jó, Mester.) Tudok elvonulást tartani, ezért láthatjátok, hogy a béke felgyorsul. (Igen, Mester.) Csak azon aggódom, hogy több vegán népesség kellene, akkor a béke tovább tart, és nem olyan bizonytalan néha.
