Micsoda dolog az, csak úgy ölni egy darab földért. Az nem helyes. (Nem, Mester.) A föld, véleményem szerint, az embereké, élni rajta. Igaz? (Igen.) (Helyes.) Hogy stabilizálják az életüket, és fákat, gyümölcsfákat és zöldségeket ültessenek, hogy az emberek élvezzék. A világnak, hogy élvezzék, hogy legyen táplálákuk. (Igen, Mester.) Szóval, nem számít, ki él ott.
Micsoda dolog az, csak úgy ölni egy darab földért. Az nem helyes. (Nem, Mester.) A föld, véleményem szerint, az embereké, élni rajta. Igaz? (Igen.) (Helyes.) Hogy stabilizálják az életüket, és fákat, gyümölcsfákat és zöldségeket ültessenek, hogy az emberek élvezzék. A világnak, hogy élvezzék, hogy legyen táplálákuk. (Igen, Mester.) Szóval, nem számít, ki él ott. Ameddig azt teszik. (Igen, Mester.)
Még ha az a föld egy másik országé is volt azelőtt, de már sok idő eltelt, és megállapodtak, hogy az a föld most a másik országhoz tartozik. Ezért nem kellene visszavenni, éppen úgy, ahogy egy szerződést, amit aláírtam, nem veszem vissza. Értitek, mit mondok? (Igen, Mester.) És már régen megállapodtak. Miért kell újra megszállni? Miért kell visszavenni megint, vérontást, nyomorúságot okozni, bánatot és fájdalmat az embereknek, akik ártatlanok. (Igen.) Látnotok kell, hogy még azok is, akik most azon a földön élnek, semmi közük se volt a szerződéshez. Igaz? (Helyes. Igen, Mester.) Erről beszélve, éppen olyan, mint a Krím. Tudjátok, az a félsziget, vagy sziget, ami már Ukrajnához tartozott, már hosszú ideje. És Hegyi-Karabah letelepedett az örmény néppel már hosszú ideje. Értetek engem? (Igen, Mester.)
Élik a békés életüket. Adót fizetnek. Mi a probléma? Amíg az emberek nem okoznak anyagi terhet. Nem háborúznak veled. Nem okoznak problémát sem az országodnak, sem a polgáraidnak. Élik az életüket. Legalább nem kell gondoskodnod róluk. Az már jó kellene, hogy legyen. Nem? (Igen, Mester.) Istenem. Nem látok semmilyen problémát. Ti igen? (Nem, Mester.) Kérdezem tőletek, a világ vezetőitől, láttok-e ebben valami problémát? Válaszolj magadnak, a lelkednek, a szívednek, válaszolj magadnak. Nem akarok válaszolni helyettetek, mert tudjátok a választ.
Ebben a világban minden átmeneti. Még a földet is el lehet venni földrengés, szökőár, földcsuszamlás, bármilyen katasztrófa által. Miért, miért kell aggódni egy darab föld miatt és miért kell annyi bánatot, szenvedést és gyötrelmet okozni. Nem számít, milyen okból, nem ölheted meg Isten gyermekeit és nem ünnepelheted győzelemként.
A nőket özvegyekké teszitek. A férfiakat nyomorékká teszitek. A gyerekeket árvákká teszitek. A szülőkkel gyászoltatjátok szeretett gyermekeiket. Miért, miért, miért, miért, miért? Világ vezetői, válaszoljatok magatoknak. Válaszoljatok Istennek! Ha bármi történik az életeddel, tudod, miért. Ha valami rossz történik az életeddel, mert nem vagy őszinte, mert másoknak sérelmét okozol, ne hibáztasd Istent. Magadat hibáztasd. Az igazat mondom. Ez így van. Kívánom, imádkozom, remélem, hogy a Menny megkímél titeket bármilyen rossz következménytől.
Megölted Isten gyermekeit csak egy darab földért, ami már nem a tiéd. Így hogyan számíthatsz bármilyen jó jutalomra vagy jó eseményre cserébe? A Mennyek figyelnek. A Mennyek mindent tudnak. És senki, aki így öli meg Isten gyermekeit, csak a tulajdonért, csak azért, mert vannak izmaik, van hatalmuk, ezért elnyomják más országok vagy saját országaik gyengébb polgárait. Ez olyan, mint a megfélemlítés, ami mindenhol megtörténik a legkisebb mértékben vagy nagyobb mértékben. Senki, aki így meg öli Isten gyermekeit, nem ússza meg. A Menny figyel.
Sajnálom, srácok. Minden alkalommal, amikor más emberek és az állatok szenvedésére gondolok, csak forrongok belül. Nem tehetek róla. Csak túl sok emberi érzelem van még bennem. És azt hiszitek, kemény vagyok. Nem vagyok olyan kemény. Jó? Nem vagyok olyan kemény. Néha túl lágy vagyok. Rendben. A kérdésed meg lett válaszolva valahogyan? (Igen, Mester. Köszönöm.) Hol is tartottam? Ezt örökké folytathatom.
De a lényeg az, hogy ne ölj embereket csak valamilyen fizikai tulajdon miatt. Nem számít, milyen nagy, nem számít, mennyibe kerül. Jó? Nem kerülhet vérbe. (Igen.) Mint úriember, mint bármely nemzet vezetője, soha, soha nem kellett volna háborút folytatnod a tulajdonért. Mert, sajnálom, azt kell mondanom, hogy ez olyan, mint a rablás. Igen. (Igen, Mester.) Ha a nagyapám, vagy az apám már odaadta a tulajdonunk vagy a házam egy részét valaki másnak, és nekem, magamnak, nincs gondom. Nem vagyok hajléktalan. Vannak más házaim, nagyobbak, még jobbak is, nem mennék fegyverrel vagy késsel, vagy erővel, hogy visszavegyem azt a házat, mert az az apám háza vagy a dédapám háza volt. Értitek? (Igen, Mester.) Ez helyes logika? (Igen, Mester.) Megtennétek ezt? (Nem, Mester.) Nincs is szükségetek rá. Igaz? (Igaz.) Ha szükséged van rá, lehet, hogy hajléktalan vagy, akkor szépen azt mondanád: "Kérlek, szükségem van arra a házra, oké? (Igen.) Vagy legalább a felére, vagy megosztjuk. De nem fegyvereket, késeket és erőt használva és bombákkal, hogy ártatlan embereket ölj meg, csak azért, hogy visszavedd azt a házat. Ugyanez a helyzet a földdel, bárhol, érted? (Igen, Mester.) Amit már odaadtak…
Soha nem akartam erről beszélni, mert az emberek kritizálni fognak. Nem foglalkozom politikával, hanem az emberiességgel, a humánussággal, értitek? (Igen, Mester.) Tisztességes bánásmód a népek között, az emberek között. Emberként emberrel. Értitek, amit mondok. (Igen, Mester.) És félek Istentől. Szeretem az embereket. Ezek a dolgok túlságosan zavarnak, ma el kellett mondanom, egyébként, nem érdekel, miért. Egyszer el kéne mondanom, oké? (Igen, Mester.)
Ha a házat már a dédapám odaadta valakinek, bármilyen okból, bármit is egyáltalán, odaadták, igaz? (Igen, Mester.) Már kész. (Igen.) És végleges. Tiszteletben kell tartanom az apám, a dédapám vagy a nagyapám akaratát, akárkinek adta oda azt a házat, a nemzetségünk tulajdonát annak a személynek. Tiszteletben kell tartanom az aláírását, az akaratát. Értitek? (Igen, Mester.)
Bármi is történik, az már ahhoz a személyhez tartozik. (Igen.) És aztán, ha a gyerekeik, a későbbi generációjuk örökli azt a házat, akkor fegyvert és kést használnék, megtámadnám őket, megölném őket, hogy visszavegyem azt a házat? (Nem.) Gondolod, hogy ez helyes és jó? (Nem, Mester.) Nem, persze, nem, igaz? (Igen.) Bármelyik úriember, bárki, aki tud valamit az erkölcsi normáról, soha nem tenne ilyet, nem is beszélve arról, ha vallásos vagy, hiszel Istenben vagy nem. Nem kell hinned Istenben, de hinned kell a tisztességes és igazságos bánásmódban. Nem gondoljátok? (Igen, Mester.) És ha civilizált országnak nevezed magadat és örömedet leled az emberek szenvedésében, és halálában és bajában és fájdalmában, beleértve az időseket, a gyermekeket, a nőket, a védtelen polgárokat, a másik országban, csak hogy elvedd a földet, nem számít, milyen okból, ne várd el az emberek tiszteletét és ne várd el a Menny engedékenységét. A karma nem mindig jön azonnal, de el fog jönni… ebben az életben, vagy a pokolban. Félned kellene a saját büntetésedtől, bármelyikőtök, aki szenvedést okoz más ártatlan embereknek. Rendben, a következő kérdést, mielőtt örökké folytatom. Én csak olyan… Csak egy pillanat, egy perc, kérlek. Jó, a következő kérdést kérem.
(Igen. Mester, néhány tanítvány jön dolgozni Mesterrel, de aztán nem marad, vagy nem tud maradni bármilyen okból. Ez valamiféle karma, ami megakadályozza őket abban, hogy tovább maradjanak, és ha igen, hogyan lehet ezt leküzdeni vagy elkerülni?)
Nekik kell eldönteniük. Rendben? (Igen.) Irányíthatod a sorsodat. Már ősidők óta ezt mondják az emberek. És te tudod, sok buddhista történeten keresztül, amit elmondtam neked. (Igen.) Irányíthatod magad. Csak azt mondod: "Nem. Ezt akarom. Segíteni akarok a Mesternek, hogy megmentsen számtalan más embert. Nem kell hallgatnom a saját vágyamra." (Igen, Mester.) Nem kell elfogadnom ezt a maradék karmát. (Igen, Mester.) Tehát te döntesz úgy, hogy maradsz vagy elmész. (Igen, Mester.) Mert mi Isten vagyunk, Isten van bennünk. Tán nem vagyunk Mindenhatók, jó? De magasabb Isten vagyunk, Isten része. A Mindenható része. Mert ez mindennek a kezdete. A Mindenható Isten minden kezdet kezdete. (Igen, Mester.) Tehát felhasználhatjuk ezt az erőt, ha akarjuk, (Igen.) vagy ha továbbra is hallgatni akarunk a saját egónkra, a saját érzelmeinkre, a saját alacsony vágyunkra, akkor ez a mi választásunk. Szabad akaratunk van. Érted? (Igen, Mester.) Ha erős eszményeid vannak, nem hagyod el a Mestert, vagy nem hagyod el így a nemes munkádat semmiért. (Igen, Mester.) (Értem.) Rendben. Ez megválaszolta a kérdésedet? (Igen, Mester, köszönöm.) Szívesen.
(Mester említette múltkor, hogy az állatoknak királyi rendszerük van...) Igen, igen, királyi. Igen. (királynővel, királlyal,) Igen. (hercegekkel és hercegnőkkel.) Igen. (Mester, hogyan nevezik ki őket a pozíciójukra?)
A természetük alapján nevezik ki őket. Vagy a választóik által. (Igen.) Ezt mondjátok? A polgáraik. Ha egy király meghal, kineveznek egy bölcset, egy könyörületest, hogy vezesse őket. Aztán ennek megfelelően, ők is… vagy a király is kinevez bölcs tanácsadókat, bölcs tanácsot, bölcs tisztviselőket, hogy segítsenek neki kormányozni, hogy vezessék a népüket, a fajukat. Pont olyanok, mint az emberek, pontosan. Kivéve, hogy több erejük van, több mágikus erejük.
Néha átváltoztathatják magukat emberré, és köztünk járnak egy darabig. (Azt a mindenit!) (Hűha!) És ezért néha bajba kerülnek. (Óh.) Sok mesét hallottatok, tündérmeséket. (Igen, Mester.) Részben igaz. (Húha!) Nincs nekik olyan, örök hatalmuk. (Igen, Mester.) Például nem tudják az emberi testüket fenntartani örökké, és úgy élni, mint egy ember. Ha ezt teszik, akkor le kell mondaniuk minden más hatalmukról, amivel bírnak, és emberként kell élniük. (Óh!) És azt tudják, hogy az szomorú dolog. De néha ők… ez a különböző faj, beleszeret néhány emberbe, és akkor ezt teszik. (Hú!) Akkor örökké emberként maradnak, oké? (Hűha!) Ne kérdezd, mi lesz belőlük később, attól függ, mit csinálnak az életben, hogy továbbra is emberek maradnak-e, vagy nem. Vagy csak visszajönnek a saját fajtájukhoz, de az nem könnyű. Ha egyszer emberré válsz, belegabalyodtál, és akkor lecsökkented magad, alárendeled magad ennek a fajta fizikai rendszernek, (Óh.) mint az emberek, és akkor van karmád, akkor van... büntetésed, akkor reinkarnálódnod kell, (Igen, Mester.) és nagyon nehéz utána visszaemlékezni, hogy ki vagy. Ki kell törölnöd mindazt, azért, hogy emberré válhass. Oké? Most, az erejük miatt, a legtöbb erejük miatt nem mindig tudják megőrizni az emberi testet. Ezért, ha elkapják őket, vagy belegabalyodnak valami gondba, nem tudnak elmenekülni. Vissza fognak térni saját, eredeti alakjukhoz, és meghalnak, vagy megölik őket. (Óh!) Értitek, amit mondok? (Igen, Mester.) Ha hirtelen látsz egy tigrist a nappaliban, és az egy gyönyörű hölgy volt az előbb, nem félnél? Vagy más emberek a házadban meg fogják ölni. (Igen.) Érted, amit mondok? (Igaz.) Megfelelő a válasz? (Igen, Mester.) (Köszönöm, Mester.)
