Tehát az emberek jót vagy rosszat tesznek, annak csak úgy kellett lennie. Senki se tudja ellenőrizni az elméjüket, vagy tehet bármit, kivéve, hogy ők maguk felébrednek. (Igen, Mester.) Hajlandóak felébredni. Önként felébrednek és tényleg megértik, miről szól ez az egész, mint jószándék, könyörület, szerető kedvesség, és védelmező más lények, gyengébb és védtelen lények felé, mint az állatok.
( Mester, egy konferencián a tanítványokkal az Új Föld Ashramban, Mester elmondta, hogy a kutyáinak sok titka van, amit megoszthatnak. Ha szabad, hallhatnánk többet erről? ) Nem emlékszem. Egy párat már elmondtam, nem? (Igen, Mester.) Persze. És néha megmondják, hogy, "Ez az ember nem jó Neked, az a személy nem jó Neked.” De ezek személyes dolgok. Nem akarom elmondani. (Megértettük, Mester.) Sok titkuk van, amit elmondanak nekem, mert nem veszem észre. Mint például, elmondták nekem, hogy "Az és az a személy nem jó Neked, mert ő olyan,” ó nem tudom, hogy elmondhatom-e, "fizikailag vonzódik.” Fizikailag akar engem. "És van neki ez a fajta alacsony vágyakozó energiája.” Azt mondtam, "De én nem érzek semmit." Azt mondtam, "Nem érzek semmit tőle. Miről beszéltek?” A kutyák azt mondták, "Az Érdemeid miatt, a Tisztaságod megvédett.” (Ó, értem.) Például így. És megmondták nekem, hogy az vagy ez a személy nem jó a kutyáknak, nem jó nekem, de néha nincs más választásom. (Igen, Mester.) Nincs elég emberem a kutyáim gondozására. De később változtatok. Azt mondom: „Változtatni fogok, amikor van egy jobb lehetőségem.” De várnom kellett, hogy a karma is eltűnjön. Nem tudok mindig változtatni, amikor akarok. (Igen, Mester.) Sok mindent tudok magamtól is, de mivel nem teszek semmit érte, így a kutyák emlékeztetnek. (Igen, Mester.) Sokszor megvédenek. Egyszer nagyon vicces volt. Az egyik kutya, a nagy fekete kutya, azt mondta, "Az a személy, az a férfi, ő szerelmes Beléd.” Azt mondtam, "Tényleg? Ő olyan fiatal és jó megjelenésű. Én olyan öreg vagyok. Hogy lehet szerelmes belém?” Azt mondta, "Ő az." Azt mondtam: "Nem érzek semmit." Azt mondták, “Rendben, de ne ess szerelembe vele.” Azt mondtam, “Mi? Nem létezik!” Azt kérdeztem: "Miről beszélsz?” És azután azt mondtam, “Rendben.” Ugrattam őt. Azt mondtam, "Mi van, ha szerelmes leszek belé? Mi köze van ennek bármihez, vagy hozzátok?” Szóval, ő azt mondta, “Ha beleszeretsz, akkor a béke tönkre fog menni.” Azt mondtam, "Milyen béke? Világbéke?” Mire ő, "Személyes, a Te békéd.” Erre én, "Hűha! Félek. De egyébként is, látsz bármilyen békét körülöttem a magánéletemben?” Azt mondtam, “Azért, köszönöm. Sokat pletykálsz, nem?” És ilyesmik. Vagy melyik és milyen személy féltékeny rám, ilyen dolgok. Féltékeny rám, és belül nincs jó szándéka, nem tiszteletteljes belül. Azt mondtam, "Nem számít. Ez az ő bajuk. Ha tisztelnek engem, jó érdemeik vannak és jobb spirituális fejlődésük. Ha ők nem, ez a saját döntésük. Semmit sem tehetek. Nem tudok mit mondani nekik.” Például így. (Igen, Mester.) És beszélnek még nekem a Vegán Világról és hasonló dolgokról. De ahogy mondtam, ha ez egy titok, akkor nem mondhatom el. (Igen.)
( Mester, egy előző konferencián, Mester említette, hogy létre tud hozni egy új védőgyűrűt a világ köré, hogy segítsen ebben a nehéz időben a Földön. Hogyan működik ez a védőgyűrű? Ennek az új gyűrűnek a létrehozása sok energiájába kerül a Mesternek? ) Úgy működik, mint a bolygó védelme, hogy ne robbanjon fel. Hű. Istenem. Ez a második alkalom. Amikor először létrehoztam, az a békéért volt. Ez a második alkalom, a bolygó fizikai védelmére szolgál, és hogy az emberek, bárki, még biztonságban élhessen itt. (Köszönjük, Mester.) Azért, hogy például az üstökösök ne találják el a bolygónkat. (Hű.) Vagy a napkitörés ne égesse fel a világunkat. (Hűha.) Sok minden történhet. Vagy a magas szökőárak ne tudják elpusztítani a városokat. (Hű.) (Köszönjük, Mester.) És persze, ez nekem kerül valamibe. Mit gondoltok? Van ingyen ebéd ezen a világon? (Nincs, Mester.) Azt mondják, nincs ingyen ebéd, és erről van szó. (Olyan sok áldozatot hozol értünk.) Ez csak ugyanaz, mint amikor engem kérdeztek, vagy ha beszélek veletek, vagy sugároztok engem a TV-n. (Igen.) Ez naponta kerül nekem valamibe, minden, állandóan. Minden nap szenvednem kell valamiért, ez némi visszaesés is. Valamiért nagyobbat, vagy kisebbet, ez a naptól függ. Mit tehetek? Csak üljek úgy itt és védjem az életemet és ne törődjek semmi mással? ( Köszönjük szépen, Mester, mindent, amit csinálsz. ) Szívesen. Meglep, hogy feltettétek ezeket a kérdéseket. Kinek a kérdései voltak ezek? Fiú vagy lány? Mindenhonnan, igaz? (Igen.) És tőletek is.
( Mester, most, hogy már a fanatikus démonok eltűntek, a Mester élete lényegesen könnyebbé válik? ) Egy kicsit. Bizonyos értelemben igen. Könnyebbnek érzem magam, mintha a testemnek nem lenne többé súlya. Bizonyos értelemben. De a világ még ott van. (Igen.) A világ szintén egyfajta fanatikus szellem. Mert nem sok ember változik. Ők változnak, de nem az egész világ változik, és még szenvednek, és még küzdenek. És amíg ezen a világon élek, és mindaddig, amíg a világ még létezik, nincs könnyű életem. (Igen, Mester.) De már évtizedek óta. Semmi újdonság. (Igen.) Semmi új.
( Mester, van rá mód, hogy a maja és a démonok megmaradt energiái gyorsabban kitisztuljanak, hogy az emberek gyorsabban felébredjenek és megváltozzanak, és a világ vezetői jóságosabb és bölcsebb módon cselekedjenek és nagyobb eséllyel hozzanak vegán törvényt? ) Ó, szeretném. Ez már beágyazódott a lényükbe. (Igen, Mester.) Ez a DNS-ükben van, életeken át, évtizedeken át, már eonokon keresztül, évszázadokon át. Talán a következő generáció jobb lesz, ha az emberek még életben maradnak. ( Remélem, felébredünk. ) Én is remélem. Nem könnyű. (Igen, Mester.) Emberekkel van dolgotok, akikben Isten ereje alszik belül, és kívül pont az ellenkezőjét játsszák el. (Igen.) Nekik is van szabad akaratuk, és ezt nem lehet befolyásolni. Csakúgy, mint Amerikában, azt mondják, hogy vannak alkotmányos jogaik. Tehát minden alkalommal, ha valaki valami rosszat tesz, a bíróságnak az alkotmánynak megfelelően kell cselekednie. Nem mondhatják csak úgy, "Ó, te rossz vagy. Ennyi, menj a börtönbe,” egy ügyvéd nélkül, egy ítélet nélkül, bírósági ügy nélkül, esküdtszék nélkül. (Igen, Mester.) Ez van. Tehát az emberek jót vagy rosszat cselekszenek, annak csak úgy kellett lennie. Senki se tudja irányítani az elméjüket, vagy bármit tenni, kivéve, hogy ők maguk felébrednek. (Igen, Mester.) Hajlandóak felébredni. Önként felébrednek és valóban megértik, miről is szól mindez, mint a jóindulat, együttérzés, szerető kedvesség, és más lények védelmezése, a gyengébb és védtelen lényeké, mint az állatok. (Igen, Mester.) De már jobbak lettek. Már jobbak a szegényekhez. Mindenhol segítik a szegényeket. (Igen.) Segítik a menekülteket. Segítik a bevándorlókat. (Igen, Mester.) Ez már nagyon jó.
A COVID-19 az embereket szelídeb- bé tette, sokkal szelídebbé. (Igen.) Adományozások vannak mindenhol. Még a fogyatékos emberek is mérföldeket mennek, vagy lépéseket tesznek, hogy pénzt gyűjtsenek a járvány költségeire. Még a gyerekek is, 5, 6 évesek, mozgáskorlátozottan járnak, hogy pénzt gyűjtsenek. Nagyon megható. (Igen, Mester.) Tehát ez is felébreszti az embereket. Valamilyen módon néhány jó tulajdonságuk kijön. (Igen, Mester.) És azelőtt, senki nem törődött sokat a hontalanokkal. (Igen.) És most a kormányok ráadásul több tízmilliót költenek különböző országokban, hogy szállodát vegyenek, vagy házakat béreljenek a hontalanoknak, hogy bemenjenek és ott lakjanak. (Igen.) (Csodálatos. Igen.) És azelőtt, Tajvanon is (Formózán), megkértem a beavatott testvéreiteket, hogy fogadják be a hontalanokat, (Igen, emlékszem.) bárkit, aki be akart jönni velünk. Szóval talán elkezdődik egyfajta hullám effektus. (Ó, igen, Mester.)
Nagyon boldog vagyok egy részről, hogy a kormány még milliókat is elköltött, hogy egy szállodát vegyen csak hatvanvalahány szobával, hogy hagyják a hontalanokat bemenni és maradni, ahelyett, hogy a hidegben a sátorban laknának. Még ha van is sátrad, de kint hideg van. Amikor Japánban voltam, volt egy fa kunyhóm. (Igen.) Ó, mindenem volt. Csak a ti fivéreitek és nővéreitek mind elvették tőlem. Még SMC-t is, az egész ashramot, rákaptak, nekem meg el kellett mennem és egy kis raktárban élnem hátul az udvarban. Tudjátok, igaz? (Igen.) És a magánházamban hagytam, hogy feljöjjenek és meditáljanak, és nekem mennem kellett, és egy barlangban lakni a szomszédban. Erre az esetre csináltam a barlangot. Tudtam, egy nap szükségem lesz rá. Akárhogy is, és aztán tovább éltem abban a barlangban, és megszoktam. Például. Egyszer Japánban voltam. Volt ott egy kunyhóm. Egy fa kunyhóm az erdőben, mellette patakkal. Ó, romantikus volt. Annyira szerettem. És az erdő mindenhol körülöttem. Mérföldeket gyalogolhattál az erdőben, és fürödhettél mind ebben a gyengéd, kedves, és szerető energiában a fáktól. (Igen Mester.) De aztán nem mehetek oda többé; ők ott meditálnak. Ha odamegyek, az munkát jelent. Nem romantikus séta többé, hanem munka lenne. Bárhová is megyek mostanában, csak munka.
És egyszer ott voltam télen. Télen nem jöttek meditálni, akkoriban. Szóval odamentem, hogy maradjak, nem emlékszem, mennyi ideig. És volt ott egy ház, természetesen a fa kunyhó. De felállítottam kint egy sátrat. Azt hiszem, lehet róla valahol egy felvétel. Csak olyat viseltem, mint egy pizsama, és kívül egy mellényt. És felállítottam kint egy kis sátrat, egy egyszemélyes sátrat, kint a kertben. És csak körülbelül -10 fok volt. De olyan hideg volt, olyan hideg. Belül olyan hó minták voltak mindenhol, a sátramon belül. (Hű!) A víz hóvá vált belül. Mindenhol ott volt a sátor falain. Pedig még vastag takaróm is volt, meg minden. És volt egy kis fűtőtestem belül. S még mindig hideg. (Igen.) Tehát megértem, hogy éreznek a hontalanok, amikor sátorban kell élniük, még télen is. (Igen.) Tehát jó, hogy néhány kormány, mint a kanadai kormány, szintén házakat bérelnek most a számukra. És melyik ország költött 13 millió dollárt a hontalanokra? Elfelejtettem? Melyik volt az? ( Azt hittem, Kanada volt. Vagy talán tévedek. ) Ó, az? A tévénken van. (Igen.) Nem néztem annyi tévét. Csak bekapcsolva hagytam éjjel-nappal. (Igen Mester.) De nem tudom még a mi tévénket se nézni, mert nincs időm, először is. Másodszor, minimalizálom amennyire csak lehet, mert már eleve a Supreme Master TV-nek kell dolgoznom. Látnom kell az összes műsort, arra az esetre, ha rosszul sikerülnének, mint mindig. Akárhogy is, jobb mint a semmi. A testvéreitek és ti magatok már a legtöbbet teszitek, én tudom. De néha zavartak vagytok, és a világ karmája is. Minden egyszerre romlik el. Nem egyedül a ti hibátok. Ez az, amiért mindig megbocsátok. És valószínű, nagyon valószínű, hogy továbbra is meg fogok bocsátani. ( Köszönjük, Mester! ) Van más választásom? Örökké megbocsátást gyakorlok, amióta csak tanítványaim vannak.
Rendben. Következő. ( Mester azt mondta, hogy ha a lények az Ötödik Szintre mennek, még mindig van 1% egójuk. Mi van abban az esetben, amikor a lelkek fel vannak emelve a Mester által újonnan teremtett Spirituális Földre? Még mindig van valamennyi egó? ) Nem, nincs több. (Hű! Ez jó hír.) Az Ötödik Szint után nincs több egó. Csak az Ötödik Szinten. És ha még van is, mintha nem volna. Mint 0.00001%. Például ilyen. (Hűha!) De az Új Földön, nem, nem. Senki nem mehet oda egóval. (Hűha!) Mert nem mehetsz át a Kapun. Semmivé szét fogsz robbanni. Mindent magad mögött kell hagynod, mindent, különösképp az egót. Az univerzum egy teljesen újszülött babájává válsz. (Köszönjük, Mester.) Jó kérdés. Sosem gondoltam erre. Sosem gondoltam rá, hogy van-e bármilyen egó oda fent. Jó, hogy kérdezted.
