Emelkedett nőiség, 15/20 rész

Én is gyakran teszek felajánlásokat a szerzeteseknek. Nem teszek különbséget az állat-személy húsevő szerzetesek, papok vagy a nem húsevő papok vagy szerzetesek között. [...] Lehet, hogy hagyománytól függ, de többnyire azt eszed, amit a saját táladba adnak, ennyi. Most, ha már nagyon jól ismered az embereket, mondhatod nekik, hogy „Kérlek, csak vegánt adj”. Mert szerzetesként együttérző vagy. Ezért akarsz szerzetes lenni. Azért akarsz Buddha lenni, hogy segíthess másoknak csökkenteni a szenvedésüket.

A húsevés sok szenvedést okoz az állat-személyeknek, a saját testednek is. Lehet, hogy betegséged lesz emiatt. És nagyon káros a bolygóra nézve is, mert a metán, ami akaratlanul vagy szándékosan keletkezik az állat-személyek tenyésztéséből, felmelegíti a bolygót. Ezért van most klímaváltozás. És ezért jön annyi szörnyű katasztrófa, mint például szörnyű árvizek, szörnyű tájfunok, szörnyű viharok, külön, a szokásosnál több, és nem a várt időben.

Ha szereted ezt a fajta életet, és már régóta ezt csinálod, és nem tudsz változtatni, akkor talán ez a sorsod, hogy ezt csináld. De kérlek, válaszd a vegánt. Hogy az állat-személyeknek ne kelljen szenvedniük miattad, még ha nem is hallod a kiáltásukat. Nem látod, hogy gyilkolják őket, de tudod, honnan származik az állat-személyek húsa. Ne legyél túl elfoglalt, hogy erre emlékezz, hogy ezt tanulmányozd. Az interneten és a filmeken megnézheted, hogyan kínozzák az állat-személyeket egész életükben kis ketrecekben, amelyekben még mozogni sem tudnak, nem beszélve arról, hogy megforduljanak. Megnézheted a Supreme Master Television-ünkben, néha megmutatjuk. Szívfájdalmamra, muszáj. A valóságban az még rosszabb, mint amit látunk. Ez csak egy kevés része, egy villanás a képernyőn, mert ez nap mint nap így megy velük. Ez nem csak néhány másodperc, ami a képernyőn elillan, hanem nap mint nap, életük minden napján.

És ők nagyon sokat szenvednek, nagyon sokat, nagyon sokat. És mélyen benne vannak a vizeletükben és az ürülékükben. És hogyan tudod ezt egyáltalán megenni, megenni a szenvedést és a mocskot is? Te szerzetes vagy. Te nemes lény vagy. Magasra törsz. Célod, hogy Buddhává válj, az egész teremtés csúcsává. És megeszed ezt a mocskot? És ilyen húst eszel, ami szenvedést okoz, mérhetetlen szenvedést minden élő érző lénynek. És neked kellene megszabadítanod őket. Segítened kellene nekik, hogy a szenvedést minimálisra csökkentsd. De ha állat-személy húst eszel, akkor kint maradsz a hidegben. Nem, úgy értem, a pokol hevében. Elnézést, Tiszteletes úr. Az igazat mondtam. Buddhára esküszöm, az igazat mondtam. És gondolom, ezt tudod. Karma.

Ismered a karma törvényét. Amit vetsz, azt aratod. Ugyanez van a kereszténységben, ugyanez más vallásokban. És ha van lehetőséged eljutni a pokolba, tudni fogod, miről beszélek. Remélem, nincs esélyed odamenni – nem a szenvedésért, nem azért, hogy odamenj, hogy elítéljenek és megkapd a büntetést, a szörnyű büntetést, inkább csak, hogy meglátogasd, ha van elég érdemed hozzá. Csak a tiszta szívű és érdemekkel bíró emberek látogathatják. Különben abban a pillanatban, amikor odamész, el vagy kárhoztatva, véged van. Örökké szenvedni fogsz. Még ha csak néhány napig is, az már örökkévalóságnak tűnik, nem beszélve arról, hogy van valami örökkévaló pokol.

Nem azt mondom, hogy feltétlen abba kell hagynod a koldulást, mert lehet, hogy az országod folytatja ezt a fajta életmódot, tehát velük együtt kell csinálnod. De azt kell mondanod az adományozónak, a felajánlónak, hogy csak vegán ételt adjon neked. És később ezt mind tudni fogják, és azt adnak majd neked. Inkább halj éhen, minthogy gyilkos karmát kövess el, mert ez tízezerszeresen vagy még annál is többszörösen fog visszajönni hozzád, attól függően, hogy meddig élsz, mennyit eszel, hány állat-személyt temetsz el a gyomrodban, mint egy temetőben.

Lehet, hogy az a sorsod, hogy koldulni menj élelemért. És én nem hibáztatlak, senki sem hibáztat téged, mert mindannyiunknak megvan a sorsa, még szerzetesként is. Megvan a karmánk. A sorsunk már készen áll. És ezen nem tudsz változtatni, kivéve, ha megvilágosodottá válsz, és valóban kilépsz a születés és halál körforgásából.

Van egy szerzetes, aki a Koldusok Királya. Ő egyfajta Kolduskirály, mint sok más király, csak a királyi rangnak, a királyságnak egy másik fajtája. Ő egy Kolduskirály, de a fizikai életben szerzetes lett, és ő is koldulni jár minden nap. Mindenhová elmegy, nem csak a falujába vagy a szülővárosába. Még ő sem tud változtatni ezen. Talán ha sokat imádkozik, akkor meg tud változni, letelepedhet valahol, és hagyhatja, hogy az őt követő, őt tisztelő emberek eljöjjenek és adományozzanak neki. Ez biztonságosabb neki, és az embereknek is kényelmesebb, hogy eljöjjenek és meglátogassák. De ha egyfajta Kolduskirály vagy, a Koldusok Királya, aztán szerzetes leszel, és koldulni mész alamizsnáért, akkor ez a sorsod. De ha az emberek összetévesztik a sorsodat a Buddhasággal, és Buddhává koronáznak, akkor az egyáltalán nem jó neked.

Sok világ van, nem csak a mi világunk, ezt tudod. A Démonok Világa, a Buzgó Szellemek Világa, mindenféle… világok. És van egy olyan világ is, amit „Büntető Világnak” hívnak. Sok kutya-személy él ezen a világon. Sok kutya-személy a hivatalnoka vagy királya ennek a világnak. És a kutya-személyek megítélik az embereket az ő világukból: ki a jó, ki a rossz. Ítéleteket hoznak; persze nem minden ítéletet. De hatalmuk és pozíciójuk szerint ítélkezhetnek az emberek felett is. Tehát jaj annak, aki kutya-személyek húsát eszi! Ó, Istenem! Nem tudják, mi vár rájuk. Ez az egyik világ. Ezt tudom. De persze nem minden ember ismeri ezt a világot. Tehát ők is segítenek, nekik is kötelességük megítélni az embereket érdemük vagy bűnük szerint. És biztosan, ha nem vagy barátja a kutya-személyeknek, vagy ha bántalmazol egy kutya-személyt, vagy ha kutya-személyt eszel - ó, Istenem. Ó, Isten, segítsen!

És sok más világ is van, mint a Karmavilág, a Háborús Világ, a Békevilág. Minden világnak van egy királya. És van egy másik világ, amit „Koronázó Világnak” hívnak. És ennek a Koronázó Világnak is van egy királya. És egy szerzetesnek Kolduskirálynak kell lennie. De a fizikai életben is ő egy kolduló szerzetes. És ha az emberek, az adott vallás követői - talán például a buddhizmusé - ha az emberek, a buddhizmus követői, hívei összetévesztik a kolduló aszkézist a magas megvilágosodással vagy akár a Buddha szint elérésével, és ha ez a kolduló szerzetes ezt nem javítja ki, és még a szíve mélyén büszke is, boldog, jól érzi magát, mert az emberek imádják, felajánlanak neki dolgokat, dicsérik és úgy bánnak vele, mint egy Buddhával, és ő mindennek örül - akkor bajban lesz, mert a Koronázó Világnak ez nem fog tetszeni. Nem fogják ezt elfogadni. Ez az a dolog, amit sok szerzetes nem ért meg.

És mert ha annak a szerzetesnek a karmája, a sorsa még nem ért véget, és az emberek máris azt mondják, hogy ő egy Buddha, meg minden, tévedésből, vagy csak azért, mert túlságosan hisznek Buddha tanításaiban, és túlságosan vágyakoznak, túlságosan szomjasak, hogy valami szentséget lássanak egy szerzetesben... de tudniuk kellene, hogy a szentség nem aszkézist jelent. Az aszkézis segíthet egy kicsit, ez is attól függ. Tehát most, ha az a koldus szerzetes, az alamizsnáért kolduló szerzetes sorsa még nem fejeződött be, mint a Koldusok Királya, és már ugrál, vagy elfogadta, hogy az emberek Buddhának nevezik, vagy Buddhaként kezelik, és belül boldog, hogy így rajonganak érte, imádják és felajánlanak neki, akkor a Koronázó Világ nem lesz boldog. Lehet, hogy sok gondot okoznak neki, vagy akadályozzák abban, hogy később Buddhává váljon, még akkor is, ha erre törekszik.

Mert a világunkban mindenkinek kötelessége tenni valamit. És ha nem teszi meg, akkor újra meg kell tennie, amíg tökéletesen úgy nem teszi, ahogyan tennie kellene. Mindenki, nem csak a kolduló szerzetes, a Kolduskirály, aki szerzetes lett. Mert így félrevezeti az embereket, és rossz irányba tereli az embereket, rossz személyt, rossz lényt imádva, aki nem volt méltó az imádatra, és aki nem végezte tökéletesen a királyi tisztét, mint Kolduskirály valójában. Így van ez. Sok király van az egész Univerzumban. Mindegyikük más-más dolgokat tesz, más-más munkát végez.

A Koldusok Királya tehát nem tud sokkal többet tenni, mint koldulni, így ő magán sem tud segíteni. De megállhatna egy helyen koldulni is. És közben belül is gondoskodnia kell a koldusokról. Lehet, hogy nem is tud róla, ha nem eléggé megvilágosodott. Akkor nem tudja, hogy ki ő és mit csinál tudat alatt, amíg emberként, emberi formában a bolygón van. Gondoskodnia kell az összes koldusról. Amikor bajban vannak, oda kell mennie, és vigasztalnia kell őket, segítenie kell nekik, amiben tud. De ha élvezi, hogy piedesztálra emelik és Buddhának nevezik, és nem akar onnan lemenni, vagy túl kényelmes neki, hogy ott maradjon, akkor az érdemeiből nagyon, nagyon és nagyon sokat levonnak.

És ha ebben az életben nem tudja befejezni a munkáját, mint Kolduskirály - nem végzi jól, mert nem erre koncentrál, csak arra koncentrál, hogy rajongja- nak érte és imádják, hogy felajánlásokat kapjon, hogy leboruljanak előtte, meg minden -, akkor nem lesz elég ideje és koncentrációja arra, hogy segítsen a koldusoknak, és hogy teljesítse a Kolduskirályként vállalt kötelességét. A következő életében, ha szerencséje van, újra folytatnia kell a Koldusok Királya szerepét, amíg tökéletesen nem teszi azt. Vagy pedig csak egy átlagos koldussá kell válnia, megfosztva koronájától, pozíciójától. Attól függ, mennyire hanyagolja el a munkáját.

Photo Caption: A kijelölt út, akár kellemes, akár nem, azon kell járnod

Kép letöltése